Többnyire nem eléggé művelt, nem eléggé intelligens, nem eléggé tehetséges, ellenben eléggé nagypofájú, és eléggé erőszakos emberek generációkon keresztül tanítanak ostobaságokat kiszolgáltatott, tudatlan gyerekeknek és fiataloknak, olyanoknak, akiknek már a szüleik , és talán már a nagyszüleik sem ismerték mindazt, amit most beléjük szeretnének...

A hagyományőrzés.. felélesztés.. megélés gondolatának felmerülése ,bármely dologról legyen is szó, egyet jelent azzal a ténnyel ,hogy az a bizonyos dolog már nem létezik. A természetes öröklődés rendjéből kiveszett.

Értsék meg! Egy valami, az valami.

Kevésbé ismert író, ahogy mondani szokás jó tollú író, eképp fejezi be egyik riportját.

Mi a giccs? ….Definíció szerint? ….Melyik szerint? Isten ments itt belekezdeni valami- amúgy kamu- műveltség fitogtatásba. Maradjunk a zsigereknél.

Minden tekintetben briliáns tudású, bölcs , idősebb kolléganő volt.

Volt egy ismerősöm, egy azóta már megszűnt hivatásos együttes kiváló táncosa.

De nem akárhogy ám! Gátlástalanul, gusztustalanul és erőszakosan. Mindent. Reggeli szájszagtól a leadott vizeletmintáig! Fülig érő szájjal, boldogan, mint ahogy a hülye néz magára a tükörben. Ezennel kezdem is.

Azt hiszem mindenki hallott, vagy olvasott már róla, hogy annak idején az ötvenes években kultúrpolitikai elvárás volt a hatalom részéről a munkahelyi, vagy legalább a szakszervezeti néptáncegyüttes léte, megalakítása. Ha az nem ment, akkor legalább egy népi dalárdáé. A legnagyobb országos szakszervezetektől le egészen a kisgöröngyösi gatyamadzag...

Megvárom míg magától