Okos emberek

Az esztétával az a baj, hogy ő nem művész. Ennélfogva,- noha nagyon okos ember- ha megfeszül sem érti, hogy a művészeten egy-és egyáltalán, még csak véletlenül sincs mit sem elemezni, sem megmagyarázni.

A kritikával az a baj, hogy a szavak szintjén fogalmaz meg dolgokat. Ilyen alapon valójában csak irodalom kritikának volna némi értelme, már amennyiben bármi értelme is van az ilyesminek.

Az lenne érthető, indokolt és legfőképp releváns, ha a zenéről ,,írt" kritika maga is zene lenne, a táncról ,,Írt" tánc lenne, a kiállításról ,,írt" meg minimum egy festmény. Hogy akkor ő nem kritikus lenne , hanem maga is művész? Dehogy! Te is tudsz például írni, mégsem vagy író.

A pszichológussal az a baj, hogy azért vágyik mások lelkében, agyában turkálni, mert valójában ő a beteg.

A bankárral az baj, hogy tőled kér pénzt miközben ő a gazdag.

Na és a politikus? A politikussal meg az a baj , hogy…( na basszus, hát nem pont most fogyott ki a tinta a töltőtollamból?).