Mit szeretnél?

Nem ápoljuk mert nem beteg, nem őrizzük mert nem megy sehova? Jó poénok voltak úgy negyven évvel ezelőtt. Nekem speciel már a könyökömön jön ki mint ahogy az igaznak tervezett válasz is. Éljük! Mi nem őrizzük, nem ápoljuk mi éljük a hagyományt. Hát ha még elég fiatal vagy , mondjuk olyan épp süldő korú és rettenetesen lelkes, vagy nem annyira lelkes de nem is túl okos akkor még álmodozol valami ilyesmiről. Esetleg egyetemtől megcsömörlött ifjúként. Házat venni valahol vidéken lehetőleg ott ahol a madár se jár. Lovat, szekeret, ekét, feltúrni a kertek alját, elvetni a kenyérnek valót, jószágot hizlalni, saját cuccot enni. Takaros kis menyecskével ámbituson ücsörögni, pipázni, ünnepnapon kiöltözni templom előtt pappal parolázni.

Hajnalban kelni télbe sárba, gumicsizmában ganéba gázolni, tehenet elletni, disznó belét ontani, csirke nyakát metélni, vályogházat lószarral tapasztan, újsággal a hónod alatt kerti budira járni( ez megvan?)...hagyományt élni.

Nem nem akarod! Nem hogy csinálni, de a legtöbb dolgot még végig nézni sem akarod. Nagyon elszántan kell nagyon hülyének lenni hozzá. De még ennek a feléhez is.

Ja hogy csak az ünnepeket díszpinty ruhában kamu méltósággal? Rossz hírem van az sem oké. Ahhoz kellene még egy s más. Legalább hinned kellene valamiben annyira, mint amennyire az őseid hittek abban amit csináltak , megéltek és pláne abban amit elmormoltak .Menni fog? Nem ,nem fog menni. Ha a legjobb haverok között a legjobb házi pálinkával tuningolod magad rommá akkor se...

Tudod mit szeretnél? Figyelj! Ha lány vagy -mondjuk legalább átlagos paraméterekkel-akkor magadat tenni-venni ,,jó ruhában járni kelni, egyszer libasültet enni". (na és ez? ez legalább megvan?), puccosan billegni, pasik guvadt szemét fenekeden tudni. Vásárolni, utazni bulizni, és naná hogy szeressenek a kurva sok eszedért.

Ha fiú vagy, kattingatva pénzt keresni, a rohadt sok pénzből, verdát, kérót venni, egy olyan csajt mint a fenti-na jó hármat- magad mellé ültetni, autópályán kétszázhússzal teperni, tengerparton dögleni. Vagy valami hasonlót.

Ha tagadod hazudsz. Nem másnak, magadnak.

Először mindezt valld be a tükör előtt , aztán kérdezd meg magadtól, hogy valójában miért is néptáncolsz. Ha megtalálod a választ az már valami! Onnantól talán érvényes lesz amit csinálsz ebben a műfajban, ezzel a műfajjal. A választ ami csak a tiéd. Szabad leszel, kezedben az örökségeddel. És ha eljön az idő mindezek tudatában vidd le majd a gyerekedet az első próbára. Akkor talán túléli ez a műfaj a huszonegyedik századot.