Létező és Nemlétező

Nem tudom ki hogy van vele, nekem éjjel félálomban szoktak a legjobb gondolataim támadni. Mi több gondolatmeneteim.Teljesen logikus ,napnál is volágosabb gondolatmenetek, remekül gördülő mondatokban megfogalmazva.

Ma éjjel is ez történt, kiváló beszélgetésbe keveredtem önmagammal, persze haszontalan dolgokról. Például művészetről. Mindenféle müvészetről, mint az emberi lét és az emberi lény legbenső lényegének megnyilvánulásáról. Az emberi(?) idegrendszer eme sokszor teljesen illogikusnak tűnő dudoráról, kitüremkedéséről. Vele összefüggésben pedig, az ezt mindenáron valami elképzelt burok alá visszatuszkolni akaró tudományról.

Szépen okosan sorjáztak a gondolataim. Képzőművészetről, zenéről, táncról. Festékes palettát falhoz csapó gesztusfestészetről, kortárszenei ajtónyikorgás és motorzúgás koncertekről, a megfejthetetlenségig magába fordult, olvashatatlan, de önmagát mégis halálig ragozó irodalomról. Na és ezzel szemben az akár piacon, leterített pokrócról is megvásárolt ,,utolsó vacsoráról", a bármilyen minőségben bárhol meghallgatott együtténeklős giccs repertoárról, az irodalommal együtt és helyett már rég nem olvasott semmiről,és akármirő.

Aztán jöttünk mi. Gondolatok nem létező táncokat táncoló, a jelenben létező emberekről. Egy hajdan létezett kultúrában, hajdan létezett táncokat táncoló, már nem létező emberekről….(.figyelj még ne add fel…..) A már nem létező emberek egykor létezett táncait táncoló jelenben létező emberekről. Az erre épülő, amúgy egyáltalán nem biztos hogy létező tudományról. És aztán a sok agymenés nyomán előbb-utóbb a nem létező táncokat is eltáncoló létező emberekről. Halk szavú okosokról és nagypofájú ostobákról.

És erről az egész problémakörről(?) mit sem tudó nagyvilágról.

És csak jöttek, pörögtek a gondolatok.

Aztán bekapcsoltam a laptopot hogy leírjam őket. De sajnos mikor az első betűt leütöttem, az egész hirtelen varázsütésre kiment a fejemből. Ismerős? Az hát.

Ez a fenti néhány töredék maradt belőle. Rakd össze ha tudod. Megköszönném.