kukurikú
Isteni szerencse hogy nem vagyok író. Nem fenyeget az a veszély ,hogy hivatásomnak tekintsem a folyamatos betű szaporítást, nem aggaszt az írói életművem sorsa,az utókor rólam alkotott ítélete.Nem állnak sorban a rajongók az aláírásomért és nem hurcibálnak egyik közönség találkozóról a másikra. Már persze ha feltételezzük, hogy legalább középszerű ám jól menedzselt író lennék.Nem küzdök a kiadó kegyeiért, nem izgat a kritikusok hülyesége. Tök jó hogy egy pillanatig sem gondolom azt ,hogy most például dolgozom és ráncolt homlokkal épp beteljesítem a rám mért sorsot. Mentálhigiénés okokból meg székrekedés ellen írni, így és ennyit bőven elég.
Így írni majdnem olyan kényelmes mint kortárs zeneszerzőnek, vagy mondjuk koreográfusnak lenni. Simán kívül esel társadalmunk ingerküszöbén. Pontosabban rajtad mint ingerküszöbön nem fog átesni még az úgynevezett értelmiség sem. Ha jó műfajban dolgozol az ismeretlenség, vagy az alig ismertség jótékony homályában veheted át akár még a Kossuth-díjadat is. Lényegében nem a kultúrára érzékeny közönség fogja felkapni a fejét a neved és az eredményeid hallatán, csupán a saját szakmád. Sőt annak is csak bizonyos körei. Merthogy a kultúrára általában érzékeny közönség nem létezik. Az elképesztő információáradat nem hogy hozzá segítene minket bármilyen átfogó érdeklődésen alapuló átfogó műveltséghez, hanem épp hogy mindent szeparál, lebont,darabokra cincál szubkultúrák tömkelegét létrehozva. Így bárki lehet kukorékoló kiskakas a maga egyre jobban körülkerített szubkulturális szemétdombján. Így kell kiemelkedni az üres tekintetű plebejus tömegből. De ne aggódj, valójában semmit nem kell tenned. Mert szemben letűnt korok nagyjaival, akik még titkon remélték hogy hatással lehetnek a dolgok menetére, neked már erre a puszta gondolatra sincs esélyed.
Úgyhogy barátom, te aki ivócimborám vagy itt,ebben a kultúra széli folk-pubban, két dolgot tehetsz. Keríthetsz magad köré te is egy szemétdombot mint én, és kukorékolhatsz amikor kedved tartja, vagy pont leszarhatod magasról az egészet mint Masnis Pista /akinél az igazság van/. Csábító lehetőségek. Csinálhatod is meg nem is. A lényeg hogy jól húzd el,élvezd ki a pillanatot mielőtt belevágsz-vagy nem vágsz bele- mert ezt a röpke,apró pillanatot hívják úgy hogy szabadság.